Dörnyei András

Cserépkályha készítő
+36-20-9-50-55-29

Vízteres cserépkályha

2016. 07. 02. 22:39:20

Elengedhetetlen a technológia fejlődése, és ez elérte pár éve a kályhás szakmát is, ennek megfelelően több újítás, illetve újdonság is megjelent. Jelen esetben a "víztérről" beszélünk (vagyis egy víztartályról amit egy cserépkályha vesz körül), illetve ennek a megoldásnak az előnyeiről és hátrányairól.

A víztér (elterjedtebb nevén "patkó") a kandallóbetéteknél jelent meg először, annak egy módosított változata került végül a kályhákba. Lényege, hogy a tűztér körül a víz körbekerüljön, ezáltal felmelegedve egy sor szelep és tartályos rendszeren át a radiátorokhoz jusson. Az előnye, hogy ötvözi a cserépkályha szépségét-hangulatát a modern fűtési módszerrel, voltaképp lobog a láng a nappaliban amiben gyönyörködhetünk, és egyben kellemes meleg van a halószobában. És ennyit ezekről.

Sajnos több hátránya is van, ami sajnos megkérdőjelezi létjogosultságát. Hátránya például a megfelelő víztér. Sok helyen találkoztam olyannal, hogy a szomszéd vagy az ismerőse már csinált ilyen patkót, és azóta is jól működik. Nem, sose működik jól. Mérnökökkel tervezett víztér is tönkremegy rövid időn belül, értsd 2-5 év. Másik hátránya, hogy költséges. Egy új cserépkályha ára legalább 350-500 ezer forint, a víztér gyártótól függően 40-90 ezer forint, és mindehhez jön még a rendszer kiépítése (110-130 ezer forint), illetve a radiátorok, vagyis nagyjából 700 ezer forintból van fűtésünk 3-5 évre. Továbbá hátránya még a rövid tartósága. Amennyiben a víztér nem robban fel (életveszély!), úgy a kályha fogja bemondani a csütörtököt. A cserépkályha egy alacsony dinamizmussal rendelkező tüzelőberendezés, vagyis a felépítmény mozgása a fűtés által mikrométerben mérhető. Ezzel szemben a fém nagyobb léptékben tágul, és ez a rendszeres ide-oda mozgás végül belülről teszi tönkre a cserépkályhát. A legjobb helyzetet feltételezve is 5-7 év után át kell rakni a kályhát, ami újabb vesződség és költség.

Összefoglalva, szép és jó elgondolás hogy ötvözzük a hagyományt és a modern technológiát, ugyanakkor sajnos rengeteg érv szól ellene. Egy családi házban véleményem szerint egyáltalánnem jó ötlet mind a veszélyessége, mind a költségei miatt. Viszont egy megfelelően megtervezett és megépített vízteres kályha tökéletes fűtése lehet egy nyaralónak, ahova a hidegebb évszakokban is leugranak a tulajdonosok és nincs rendszeres használatban.

Bővebben...


A cserépkályha és a kémény

2016. 06. 16. 08:11:11


A kémény szerves és szükséges része a tüzelőberendezéseknek, a mérgező gázokat és egyéb égéstermékeket kell kivezetnie a házból biztonságos módon. Az utóbbi évtizedekben a cserépkályha és hasonló hagyományos fűtési módok széleskörben elterjedtek, ennek köszönhetően a legtöbb helyen már van egy jól bevált kémény. Ezek vagy a vályogfalba vésett járat, vagy (jobb esetben) téglakémény, mindegyik esetben meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a kivezetés tiszta, akadálymentes az áramlás. Legtöbb esetben 14x14cm a belső méret, ez a minimum keresztmetszet amivel jól tud működni a kályhánk, ugyanis ekkor már megfelelő lehet a huzat mértéke. Egy átlagos méretű kályhához ez a méret biztosítani tudja ezt, de más esetben szóljunk szakembernek, például ha kandallót szeretne az ember inkább, akkor nagyobb belméretre van szükség. Általánosságban kifejezve a cserépkályhákhoz, vaskályhákhoz, sparheltekhez 140-160mm-es kémény a megfelelő, kandallókhoz inkább 180-200mm. Keresztmetszet tekintetében a kör a tökéletes, mivel a kiáramlás alkalmával ebben nem keletkeznek a sarkokban kis örvények, kisebb a kormolódás-szennyeződés esélye (a régi kéményeket is ki lehet "golyózni" belül kör alakúra).  

Bővebben...


Cserépkályha méretezése

2016. 06. 08. 21:46:43

Fontos, hogy a cserépkályha az adott épületben/helyiségben megfelelő méretű legyen, és ezáltal a szükséges energiamennyiséget túlfűtés nélkül biztosítani tudja, akár jelentős külső és belső hőmérséklet különbségnél is. Az épület/helyiség adottságait figyelembe véve a következő adatok megadásával képet kaphatunk, hogy mekkora tüzelőberendezésre lehet szükségünk (a kapott csempeszám egyben tartalmazza a sarok csempéket is):

alapterület és belmagasság.

Ebből ki lehet számolni, hogy az adott helység(ek)ben mennyi a légköbméter. Egy kályha csempe körülbelül 1,5 köbméter levegőt melegít fel, ez mutatja meg nekünk, hogy mekkora teljesítményű kályhára van minimum szükségünk. Természetesen a kapott szám nem lesz pont egy kályha mérete, így mindig azt javaslom, hogy kicsivel nagyobbat építsünk. Így a tüzelőberendezés nem lesz túlfűtve, a kívánt meleget könnyedén és hosszan élvezhetjük.
Kandallók esetében kicsit más, talán könnyebb a helyzetünk. Manapság a gyártók megadják a betétek teljesítményét, rendszerint kilowatt-ban (kW), mellette általában szerepel az is, hogy mekkora területet képes befűteni. Itt is érdemes kicsivel nagyobban gondolkodni a kényelem és biztonság érdekében, illetve a kandallóbetétekhez kapható például hődob, amivel kismértékben tovább növelhető a teljesítmény.

Bővebben...


Első kifűtés, szárítófűtés

2016. 05. 31. 21:19:50

Az építés során az új kályhában sok víz található, amit a kályhatestből maradéktalanul el kell távolítani. Mindez a tűz hatására gőz formájában fokozatosan fog távozni. Emiatt nagyon fontos, hogy a száradás alatt az ajtók (akár ég benne a tűz, akár nem) mindig nyitva legyenek a tűz leégéséig felügyelet mellett! Az ajtó bezárása megakadályozza a huzatot, a felhalmozódó gőzök nem tudnak távozni, a fugák kitágulnak, legrosszabb esetben a kályha szétnyílik, ’felrobban’! A szárító fűtést a kályha felépítése után legkorábban három nap múlva lehet megkezdeni (ajánlott egy hetet is várni, főleg meleg időben), és időtartama 3-4 hét.

A szárítófűtés menete:
Az első begyújtás előtt a kéményt elő kell melegíteni, aminek módja: a kéménytisztító ajtót levéve, a kéményben égessünk el néhány papírt, vékony fát, kinyomva vele a hideg levegő oszlopot.
I. Az első héten langyos, kézmeleg állapotig melegítsük fel a kályhát és igyekezzünk ezt folyamatosan megtartani, úgy, hogy eleinte a nagyon kis tűzre időnként 2-3 vékony fát rakjunk a tűztérbe! Az ajtót tilos becsukni!
II. A második héten már meleg tapintásig lehet felfűteni a kályhát az I. pontban leírtakkal azonos módon, az ajtót még mindig tilos becsukni!
III. A harmadik héten már forróra (üzemi hőmérsékletre) fűthető a kályha, oly módon, hogy a tűzteret megtöltjük a szükséges famennyiséggel egyszerre, és ezt kb. 12-24 óra múlva megismételjük. A kályha ajtót még mindig nem csukjuk be!
A harmadik hét végén a fentiek betartásával a kályha ki van fűtve.

Fűtés menete:
Ettől kezdve a fűtés módja: a tűzteret egyszerre megtöltjük a szükséges famennyiséggel, meggyújtjuk, majd ha leégett (már csak parázslik), a kályha ajtót, huzatszabályzóját lezárjuk. A következő fűtésig teljen el legalább 10 óra, hogy a kályha képes legyen újra hőt felvenni!Az óvatosan szárazra fűtött kályha hosszabb élettartamú és zavartalanabb üzemeltetést biztosít!

Éves első befűtés módja, hideg már kiszáradt cserépkályha felmelegítése
Eltérően a már felmelegített cserépkályha fűtésétől, célszerű a kéményt előmelegíteni (lásd: szárítófűtés menete). Hideg állapotban a tűztérbe helyezünk néhány darab vékony fát és meggyújtjuk, majd folyamatosan rakjunk rá darabonként még mindig vékony kis fákat, mindaddig, míg a kéményen keresztül már határozottan áramlik a füst. Ekkor már a járatok és a kémény felmelegedett annyira, hogy a vastagabb fákból származó füst is akadálytalanul távozik a kéményen.A nagy ajtós kályha első fűtését megkönnyíthetjük, ha az ajtó felső 2/3-át letakarjuk, hogy a levegő csak alul 1/3 részen áramoljon, addig, míg meg nem indul az áramlás.

Bővebben...


Mivel lehet a cserépkályhában fűteni?

2016. 05. 25. 23:44:11

Ez az egyik legfontosabb és legsarkalatosabb dolog egy cserépkályha esetében, nem lehet elégszer elmondani! A kályha felfűtése során különböző gázok és égéstermékek keletkeznek, melyek belül végig járják az összes járatot, miközben hőt adnak le. Ezért fontos nagyon odafigyelni a megfelelő módszerre és tüzelőanyagra. A legmegfelelőbb ha kemény fát használunk (cser, tölgy, illetve akác), a lényeg, hogy minél kevesebbé legyen olajos, lakkos, előkezelt, stb. Ezek az anyagok tökéletlen égést eredményeznek, ami végül a kályha károsodásához vezethet, vagyis a kerítést, maradék parkettát, ilyesmiket nem jó elégetni.A másik hangsúlyos tényező a fa víztartalma. Ez esetben a legideálisabb a két éves, légszáraz tűzifa, vagyis két évig fedett és egyben védett helyen száradó kemény fa. Ugyanis így érhető el a legtermészetesebb úton, hogy a nedvességtartalma a legalacsonyabb legyen.Igen, tudom hogy elég körülményesnek tűnik, meg különben is: "A Józsi hozott mútkor, jó vót az, csak fél desznyót kért érte." Nem, inkább tartsuk meg azt a fél disznót. Mindenkinek van egy ismerőse, aki tud hozni olcsón tüzelni való fát, de nézzük kicsit más szemszögből. Puha, nedves vagy előkezelt fával fűtünk, örülünk mert olcsó volt, hamar kifuvarozták és már loboghat is a tűz a kályhában. Majd 2-3 év után rakoncátlankodni kezd a kályhánk, nehezebben gyullad be, égés során is vissza-visszaböffent egy kis füstöt, hamarosan már nincs is huzat benne. Az ember vakarja a fejét hogy mégis mi baja lehet, hiszen jól és jókor tüzelt benne. Kihív egy szakembert, belenéz a cserépkályha tetejébe, és sűrű fejcsóválás mellett vagy ében fekete cseppkő képződményeket mutat nekünk, vagy vödörszámra adja a kormot a kezünkbe. Ilyenkor a kályhát át kell rakni, meg kell tisztítani minden elemét, ki kell cserélni az elégett anyagokat, vagyis 2-3 év után megint komoly költségünk van vele az ideális 12-15 év helyett.Mindig elmondom az újdonsült tulajdonosoknak, inkább figyeljünk oda a fa fajtájára és minőségére, mert minimális ráfordítással hosszú évekkel hosszabbíthatjuk meg a fűtőberendezésünk életét, sokkal tovább élvezhetjük melegségét.Tehát a kályhás-fáma: minimum 2 éves légszáraz kemény tűzifa! Felejtsük el a raklap darabokat, kerítés vagy tető léceket, fenyőgallyakat, maghéjakat, kukoricacsutát, műanyagokat és tűzveszélyes dolgokat, bárki bármit mond, ezek csak baj okoznak!

Bővebben...


Hova lehet megépíteni a cserépkályhát?

2016. 05. 17. 08:04:27

Bárhova, mondhatnánk.

De nem. A cserépkályha működésének egyik alappillére a tömege. Ez a jelentős súly veszi fel azt a hőmennyiséget, amit később a csempéken keresztül kisugároz a környezetébe. A kályha belső felépítése több anyagból áll: samott téglák, samott lapok és fedlapok, kisméretű tömör tégla, tetőcserép, kályhacsempe és rengeteg agyag. Ezek azt eredményezik, hogy egy ilyen tüzelőberendezés 800 kg-tól akár bő 1,5 tonnáig is terjedhet mérettől függően. Mindez a tömeg viszonylag kis területen - egy-másfél négyzetméteren- áll a házban. Így oda kell figyelnünk, mikor a cserépkályha helyét tervezzük. Pince nélküli házban általában nincs gond, pincézett háznál érdemes a főfalak közelébe helyezni (általában ott van a kémény is), ha kétségeink merülnének fel, tanácsos egy statikus véleményét kikérni. Régi, téglaépítésű társasházakban (leginkább Budapesten) jellemzően kályhafűtés volt a múlt évszázad nagyrészében, illetve a nagyvárosokban a régi tiszti lakásokban. A legtöbb esetben újrarakható a kályha, a födémet eleve nagy teherbírásúra építették.

Ahová biztosan nem helyezhetjük a kályhát, az úsztatott beton aljzatra, újépítésű házak esetében földszintre és emeletre statikus szakvéleménye nélkül, illetve régi kialakítású padlófűtésre. Ki kell térni az újonnan kiépített padlófűtésre, mivel megoszlanak a vélemények és tapasztalatok. Egyre elterjedtebb hogy a padlófűtés kialakításánál nem a hagyományos hungarocellt használják szigetelésnek, hanem XPS-t, aminek a nyomószilárdsága nagyobb, vagyis nagyobb a teherbírása. Ilyen esetben mindenképp kérjük ki a szakvéleményeket a statikustól, kivitelezötől, illetve a gyártótól és ezek alapján döntsünk a kályha sorsáról.

Bővebben...


Mennyibe kerül a cserépkályha?

2016. 05. 03. 21:55:15

Ez az a kérdés, amit minden alkalommal feltesznek a megrendelőim. Manapság -bár egyre nagyobb népszerűségnek örvend a cserépkályha- az egyik legmeghatározóbb mozgatórúgó az életünkben a pénz. Szerencsére a növekvő keresletnek és a piac ugrásszerű bővülésének köszönhetően egyre kötséghatékonyabban lehet az embernek kályhája. Az árak szempontjából meg kell különböztetni tisztítást/karbantartást, elbontást, átrakást, bontott vagy új kályha felépítését. 

Bővebben...


Miért jó a cserépkályha?

2016. 04. 25. 13:26:13

Egy jól megtervezett és szakértelemmel megépített cserépkályha számos előnnyel rendelkezik.

Az egyik és manapság legnagyobb jó tulajdonsága az a gazdaságos üzemeltetés. Szerkezetének és tömegének köszönhetően a meleget egy nagy szivacsként szívja magába, majd mikor elérte tároló képességének csúcsát, akkor kezdi el fűteni a környezetét. Már a tüzelés első felében, úgy egy-másfél óra után érezni lehet kis mértékű melegedést, de a teljes felfűtés és lezárás után adja le igazán a hőt. És az ehhez szükséges tüzelő anyag költsége töredéke a kazán által elégetett gáz mennyiségéhez képest.

Bővebben...